Tíz felejthetetlen jelenet az olimpiáról

A jamaicai sprinter világcsúcstartóként érkezett az olimpiai játékokra, hiszen nem sokkal korábban 9,72-re javította a világ legjobb idejét 100 méteren. A közvélemény hatalmas versenyt várt a sprinttávon, ám az egyik nagy ellenlábas, Tyson Gay még a döntőbe sem tudott bekerülni. Bolt mindenesetre fölényes magabiztossággal nyerte a távot, ráadásul úgy javította 9,69-re a rekordot, hogy az utolsó métereken már csak ünnepeltette magát.

Michael Phelps megszerezte a nyolc aranyérmet a pekingi olimpián, ezzel a múltnak adta át Mark Spitz rekordját, aki Münchenben hét elsőséget mondhatott magáénak. Phelps többször is világcsúccsal nyerte meg az aktuális versenyszámot (háromszor Cseh Lászlót utasítva maga mögé), de a 4X100-as gyorsváltóban bizony könnyen kicsúszhatott volna kezéből az egyik arany: a világklasszis ott köszönetet mondhat csapattársának, Jason Lezaknak, aki az utolsó métereken hajrázta le a franciák klasszisát, Alain Bernard-t.

Hiába a rengeteg aranyérem, Kína Liu Hsziang miatt bánkódik. A 110 méteres gátfutás egyik legnagyobb esélyesének tartott ázsiai versenyző ugyanis nem hódíthatta el az olimpiai aranyat sérülése miatt. Liu ugyan megpróbálkozott a versenyzéssel, ám miután visszalőtték a rajtot az előfutamban, másodszor már nem indult neki. A kínai versenyző később könnyek között kért bocsánatot honfitársaitól, mivel eltitkolta sérülését.

Ha valahol már előre ki lehetett osztani a pekingi aranyérmet, úgy a női rúdugrás ide sorolható. Jelena Iszinbajeva jócskán a világ előtt jár, és Kínában sem volt ellenfele. Az orosz klasszis az olimpiai játékok során – már biztos győztesként – újra világcsúcs-kísérlettel próbálkozott, és a 91 ezer néző nagy örömére teljesíteni tudta az 505 centimétert.

Bár a kínai rendezést a világ minden tájáról sok kritika érte, azt nem lehet elvitatni, hogy az ország gyönyörű és impozáns nyitóünnepséget produkált. Igaz, mint később kiderült, voltak ebben csalások is, hiszen az egyik gyerekénekest egy szebbel pótolták, valamint hiába adták el úgy az ünnepséget, hogy azon Kína minden nemzetisége tiszteletét teszi, ebből sem valósult meg semmi.

A súlyemelők között az egyik legnagyobb küzdelmet a +105 kilogrammos súlycsoport hozta. Itt végül a német Matthias Steiner diadalmaskodott, aki a lökés utolsó fogásában tudott az összetettben vezető orosz ellenfele elé kerülni. Megható volt, hogy az olimpiai bajnok a pódiumon a 2007-ben autóbalesetben elhunyt felesége fényképét megcsókolja, és neki ajánlja a sikerét.

Ha balszerencsés sportolókról beszélünk, akkor Matthew Emmons közéjük sorolható. Az amerikai sportlövő a kisöbű puska összetett versenyszámában 3,3 körös előnnyel állt az élen, amely ezen a szinten behozhatatlannak tűnt. Emmons azonban utoljára egy 4,4 körös találatot ért el, amivel nem csak az első helyről, de még a dobogóról is leszorult. A sportlövő egyébként Athénban is hasonlóan járt, azzal a különbséggel, hogy akkor ellenfele céltábláját találta el.

Michael Phelps mellett mindenképpen Usain Bolt volt a pekingi olimpia legnagyobb sztárja. A jamaicai futó – akit később Jacques Rogge NOB-elnök kritizált – a 200 méteres versenyszámot is megnyerte, sőt, megdöntötte Michael Johnson 1996 óta érvényben lévő 19,32-es világcsúcsát. Ebben a futamban Bolt már nem ünnepelt, hanem hatalmasat küzdött az utolsó méterig, hogy minél jobb eredményt érjen el.

Hatalmas meglepetésre Afganisztán is bekerült azon országok közé, amely olimpiai érmet tudott nyerni. Rohullah Nikpait hatalmas hősként tisztelik országában, hiszen a férfiak versenyében harmadik lett az 58 kilogrammosok tékvandósok között.

Érdekes volt látni az észt Gerd Kanter örömét, miután megnyerte a férfiak diszkoszvető versenyszámát. A 29 éves sportoló örömében lefutotta a 100 méteres távot a stadionban, és a végén Usain Boltot utánozta, aki nyilazást imitált győzelme után.