Storcz Botond elárulta: 1997-ben eszébe sem jutott – igaz, később sem nagyon –, hogy tizenkét év elteltével háromszoros olimpiai bajnokként mint szövetségi kapitány térhet ismét vissza arra a helyszínre, ahol a nemzetközi felnőtt mezőnyben az első igazán visszhangos sikereit aratta.
„Érdekes lesz ismét Darmouth-ba mennem, viszek is ki magammal lapátot, úgyhogy legalább egyszer nosztalgiából biztos végigevezek a pályán” – mondta Storcz, aki időközben már túl is jutott ezen a ígéretén. Sőt, Janics Natasa személyében méltó kihívója is akadt, akinél nagy küzdelemben, centikkel bizonyult jobbnak a kapitány. Storcz nyilatkozatában azt is kifejetette: bízik abban, hogy a mostani csapat éppen olyan sikeresen tud majd szerepelni, mint ő annak idején. Illetve az őt is soraiban tudó akkori, a mostanihoz hasonlóan megfiatalított magyar válogatott. A szakember a folytatásban már a ma feladatairól beszélt, mindenek előtt esélyekről, lehetőségekről.
„Elégedett vagyok a csapatösszeállítást illetően, függetlenül az eredményektől, hiszen azokat most még nem tudhatjuk, csak bizakodhatunk. De jó a csapatunk, erősek az egységeink, így magam is jó eredményt várok.”
Storcz Botond elődje a kapitányi székben Angyal Zoltán volt, aki tizenkét éven át töltötte be ezt a tisztséget. Az utód úgy érzi: a szakma elfogadta őt, miként azok a válogatottak is, akikkel nem is olyan régen még egy hajóban evezett, nemcsak képletesen. Más kérdés, utóbbiak a mai napig éppen ezért még társuknak, egyszerűen Botinak, mintsem főnöküknek tartják, bár döntéseit feltétel nélkül elfogadják.
Az új szövetségi kapitány szerint a poszt megkívánta feladat jóval összetettebb, mint azt ő kinevezése előtt, még „külsősként” vagy akár versenyzőként gondolta volna. Az eltelt hónapok során akadt esetében is konfliktushelyzet, de ezt posztja természetes velejárójának tartja, és különben sem érezte olyan szintűnek, ami miatt megbánta volna, hogy belevágott a kapitánykodásba.
Azzal Storcz is tisztában van, a szakmai munka döntő része változatlanul a felkészítésben résztvevő edzők vállán nyugszik, őket egyetlen nyilatkozatában sem felejti el megemlíteni, ha ideje és módja van rá, név szerint is. Saját munkájának fontosságát a csapathajók kijelölésében látja, illetve abban, hogy a minél jobb eredmény elérése érdekében akár a legcsekélyebb segítséget, pluszt is megadja edzőnek-versenyzőnek. Így már elégedett, nem pedig egy fölösleges személynek tekintheti magát.
„Elégedett igazán akkor leszek, ha majd tényleg jól teljesít a csapat Londonban. Nyilvánvalóan menetközben minden évben vannak világbajnokságok, amelyek az esztendő fő versenyét jelentik, hogyha azok jól sikerülnek, teszem azt Kanadában most jól teljesítünk, akkor visszajelzést kapunk, jó úton halad a válogatott. Tudom, hogy a munkámat a válogatott sikeres szereplésén keresztül mérik” – mondta mintegy zárszóként még az utazás előtt Storcz Botond.
A szövetségi kapitánnyal készült, két részben feltöltött videó-nyilatkozatot megtekintheti a kajak.hu internetes oldal videó alrovatában!
 |
|
| Vajda Attila 500-on és 1000-en is egyesben áll rajthoz | |
„Nagy terveim nincsenek a világbajnokságon – mondta a pekingi olimpián aranyérmet szerző kenus, Vajda Attila –, szeretném végig megcsinálni azt, amit elterveztem. Nem baj, ha nem nyerek, persze az sem baj, ha igen. Tudom, hogy az eredményesség számít mindenek felett, de el kell fogadni, hogy fel kell építenünk valamit, aminek a végén a londoni olimpiai szereplés van. No és az ottani eredményesség. Óvatosan kell bánni azzal, hogy mikor milyen mennyiségű munkát végez az ember, milyen eredményesen szerepel. Mert fennáll a veszély, hogy amikor végre odakerül és igazán oda kellene tennie magát, mert akkor tényleg számít az eredményesség, addigra éppen kiég. Én megpróbálok elé menni ennek.”
„Darmouth-ban versenyeztem először a felnőtt mezőnyben, így nagyon kíváncsian térek vissza ismét a kanadai pályára – nyilatkozta a kétszeres olimpiai bajnok Kovács Katalin, aki öt számban áll rajthoz a vb-n, köztük két egyesben. – Érdekes lesz újra látni a helyszínt és kicsit átélni az akkori versenyt, az akkori élményeket, miként kíváncsi vagyok arra is, mennyit változott azóta a pálya és a környezet. Az utazás előtti időszakban jó formában eveztünk, bár az időeredményeink nem voltak a legjobbak. Személy szerint én fáradtnak éreztem magam, de bízom benne, hogy amikor igazán kell majd, a 15-16-i hétvégén már csúcsformában leszünk.”
„Öt aranyra vágyom, mert ennyi számban állok rajthoz a vb-n – mondta kellő önbizalomról tanúbizonyságot téve Janics Natasa. – A versenyek közeledtével egyre inkább hergelni szoktam magam, ez eredményeim egyik záloga.”
Tekintse meg a válogatott utazás előtti utolsó pillanatairól a reptéren és a sajtótájékoztatón készült képgalériát!
STORCZ BOTOND NYILATKOZIK I.
STORCZ BOTOND NYILATKOZIK II.